2019. július 28., vasárnap
2019. július 25., csütörtök
Mosoly
-Mit csinálsz?
-Semmit.
-Az nem lehet. Semmit a legnehezebb.
-Fekszem az ágyon. Nézem a mennyeztet.
-Látod, csinálsz valamit.
-Valamit? Azt hittem semmit nem csinálok.
-Semmit a legnehezebb.
-Semmit.
-Az nem lehet. Semmit a legnehezebb.
-Fekszem az ágyon. Nézem a mennyeztet.
-Látod, csinálsz valamit.
-Valamit? Azt hittem semmit nem csinálok.
-Semmit a legnehezebb.
2019. július 20., szombat
2019. július 19., péntek
Titkolnám a titkokat
Titkolnám a titkokat
erős zárak
se ilyen
se olyan szavak
mily szép a ráhagyás
néma adni vágyás
lágy illúzió ringatás
de te nem hagyod
megfejted a zárakat
térképet rajzolsz
itt lüktet a lélek
ott dobban a szív
tintasugár a vér
nem tehetek ellene
nem tehetek ellened
bár távol vagy
mégis valahogy
mint ruhán a kapocs
állandóan szétválunk
és összekapcsolódunk.
erős zárak
se ilyen
se olyan szavak
mily szép a ráhagyás
néma adni vágyás
lágy illúzió ringatás
de te nem hagyod
megfejted a zárakat
térképet rajzolsz
itt lüktet a lélek
ott dobban a szív
tintasugár a vér
nem tehetek ellene
nem tehetek ellened
bár távol vagy
mégis valahogy
mint ruhán a kapocs
állandóan szétválunk
és összekapcsolódunk.
2019. július 14., vasárnap
A Logikán túl
Felsóhajt a táj
valami szépet kíván
nem tudni mit
valami szemmel nem láthatót
valami érezni valót
nem kell a tenger
nem kell a varázs
nem kell a tánc
kell az elvesznivaló
valami alig érintenivaló
valami néma léleksimogató
plasztik énidő
ahol kifeszített vászon az elme
viaszba mártott lemosható
ahol Isten bolyong velem
mert van kedve velem
ahol fényt sző a napsugár
színén fényes
fonákján lágy
szíveknek valót.
valami szépet kíván
nem tudni mit
valami szemmel nem láthatót
valami érezni valót
nem kell a tenger
nem kell a varázs
nem kell a tánc
kell az elvesznivaló
valami alig érintenivaló
valami néma léleksimogató
plasztik énidő
ahol kifeszített vászon az elme
viaszba mártott lemosható
ahol Isten bolyong velem
mert van kedve velem
ahol fényt sző a napsugár
színén fényes
fonákján lágy
szíveknek valót.
2019. július 10., szerda
Időárnyék
Fekete-fehér festmények
berreg a felvevőgép
hajnalig készül a kép
satírozott álmok
valamilyen vágyak
apró zsugor árnyak
mint szemétből kimentett madarak
repülnek éhesen az ég felé
kirakatbabák toppanása hallatszik
rég betört ablaküvegek
éles szilánkjain
vérzik a lét
mi van ma ( ?)
ma van már vagy holnap
tegnap is ma volt
árnyékidő
időárnyék
álmomban
megoldottam a feladatot
mélyhűtött verseket olvasztok
aranytartalékait az örömlétnek
fillérekért elajándékozom.
berreg a felvevőgép
hajnalig készül a kép
satírozott álmok
valamilyen vágyak
apró zsugor árnyak
mint szemétből kimentett madarak
repülnek éhesen az ég felé
kirakatbabák toppanása hallatszik
rég betört ablaküvegek
éles szilánkjain
vérzik a lét
mi van ma ( ?)
ma van már vagy holnap
tegnap is ma volt
árnyékidő
időárnyék
álmomban
megoldottam a feladatot
mélyhűtött verseket olvasztok
aranytartalékait az örömlétnek
fillérekért elajándékozom.
2019. július 6., szombat
2019. július 3., szerda
A hőségről jutott eszembe
Régen is voltak a párok közt ironikus, vicces megjegyzések, nem veszekedések, csak olyan szurka-piszka adok-kapok. De, valahogy más volt a hangnem vagy a nem tudom mi.
Nagyapám nem bírta a meleget, egyik hőséges hősi délután hazaért, precízen beállította az udvari kamrába a bicajt, aztán izzadt ingben, vizes hajjal, arcán legördülő izzadságpatakokkal berontott a házba, imigyen:
Mamaaa, úgy izzadok, mint egy lóóó, adjál tiszta ruhát! Megpusztoloook! Nagymamám ránézet s halk hangon közölte: Azért Sándorom, mert te egy ló vagy.
Nézték egymást egy darabig, én ledermedtem, most mi lesz, nem lett semmi, kuncogás hallatszott mindkét fél irányából és így lettek egy egész.
Nagyapám nem bírta a meleget, egyik hőséges hősi délután hazaért, precízen beállította az udvari kamrába a bicajt, aztán izzadt ingben, vizes hajjal, arcán legördülő izzadságpatakokkal berontott a házba, imigyen:
Mamaaa, úgy izzadok, mint egy lóóó, adjál tiszta ruhát! Megpusztoloook! Nagymamám ránézet s halk hangon közölte: Azért Sándorom, mert te egy ló vagy.
Nézték egymást egy darabig, én ledermedtem, most mi lesz, nem lett semmi, kuncogás hallatszott mindkét fél irányából és így lettek egy egész.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)