Nem tudom, mitől áll meg a kéz,
mikor enni adna annak aki kér.
Nem tudom, mitől nem hajlik előre
a derék, mikor majdnem felemelnéd
azt aki a járda szélén él.
Nem tudom a lélek merre néz,
mikor a szegény a boltban remegő kézzel,
sóvárgó szemmel csak kenyeret kér.
Nem tudom, hova bújik el
az emberből az ember, mikor a politika
nagyobb úr lett, mint az ész.
Nem tudom, mitől ragyognak a csillagok,
mikor Isten összeszámolja mennyi a tét,
maradt e még annyi amennyi a földi lét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése