Oldás

Látni a csendet
ahogy puha kézzel
átlátszóvá mossa a lelket

az idő hullámain
felszabadulnak a zárványok
kibomlanak a kötések
s mint szalmaszállal fújt
színes buborék
az alig fodrozódó időben
szabadon lebegnek
a múlt oldásai

megremeg az ég
átrendeződik a mindenség
könnyű szívvel
szédülten megyünk
megyünk a valami felé

esőcseppek mindenfelé.