2022. augusztus 14., vasárnap

Hő ség

Ahogy a hőség forró kézzel  
összeolvasztja a napot az éjjel
és csak aprókat mernek lélegezni a csillagok
mert nagy levegőt venni fáradságos
nyúló karamellé változik lét
mintha Isten nem látná mit csinál
vagy nem érdekli lesz ami lesz
csak úgy ímmel-ámmal dolgozik
pedig "dolgozni csak pontosan szépen"
tanította valamikor valaki 
így jártatok mondja
elfordítja arcát
nem érek rá 
egy másik világot építek
mégis úgy éjfél után két perccel 
ébrednek az elhagyott utcák
hűsölő árnyak fekszenek kecsesen a járdán
nyújtózik a játszótér 
lába vízbe ér
halk locspocs hallatszik
nyikorognak a hinták
egyszer lent
egyszer fent 
szállni mindig jó 
mozdul a lég és a kerti fák ágaira
karamellszalagot kötnek az angyalok
Isten mégis megbocsájt
pislog a Hold
vagyok vagy nem vagyok gondolkodik
tücsökhang hallatszik
súgta már százegyszer
minden rossz elmúlik
és elénk lép a megújulás.