Ahogy az érzékenység szótlansága
rezzenés nélküli perceket teremt
Ahogy a földre érkezik
és az égtől áldást kér a reggel
Ahogy imában
zümmögve összeolvadnak a szavak
Ahogy a kisded tágra nyílt szemmel
először anyjára néz
Ahogy a gondolatok szótlanul
felhőkön utaznak
így látom
valami különös meg-megtorpanással
ó Istenem
Te
néha szeretsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése