Lassan csöpög a délután
üresen tapadó órák
végtelenített percek
falják az életet
elmosódott paca a Nap
anya elment valahova
kíváncsi árnyak járnak
leskelődnek
jó vagyok-e
dermed a magány
alig rezgő zselatin halál
nyafog a lélek
nem tudni mit képzel
ragadós szörpöt önt irkára
a nap
a nap
bárhogy próbálom
bárhogy akarom
az sz
az r betű nem sikerül
ott ahol kell
nem lesz szép hullámos
gömbölyű
pedig egyszer majd
anya biztos hazaér
és számonkér.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése